Kedves Csajos család anyukája!

Nem tudom, mi van. Éjjel olyan fájásaim voltak, hogy majdnem belehaltam. De sajnos nem voltak rendszeresek. Ma is már volt, de nem meghatározott időközönként. Igazából nagyon reménykedem benne, mert az az igazság, hogy önző módon holnap már nem akarok nstre menni kétszer is ráadásul. Tegnap voltam és a kisfiam kis szívét teljesen lenn találtuk meg, úgy kellett azt a bigyuszt odafognom a hasam aljára, mert nem tudtuk rákötni. :) Hát reménykedem. :) Az tán csak nem bűn...
Tegnap fenn voltam Nóri barátnőméknél a szopipárnáért. Ott három hónapos a kislány. Nagyon aranyos. Gőgicsél, vigyorog, eszik meg alszik. Anyukája elmondása szerint egy angyalka. Kíváncsi leszek Csajos család a Te kisebbik lányodra. :) Biztos Ő is angyalka lesz egy pár hét múlva. Szóval nincs úgy különösebben semmi. Mosok, takarítok, vasalok. Mint a háztartásbeli anyukák általában. És meg kell, hogy mondjam, roppantul élvezem. Na és persze főzök is. Tegnap karalábé levest csináltam és palacsintát. Balázs elvitt nstre, Ő addig megcsinálta a tésztáját. (Mert Ő ám ahhoz nagyon ért!!!! Komolyan.) Aztán én meg kisütöttem. Úgyhogy volt nagy hancúr délután! :)

Na nem olyan. Hanem kajahancúr. Ő diósan ette, én meg fahéjasan. Ki-ki a saját kedvencét. Aztán fenn volt a nagymamám, akitől tizenötödszörre is meghallgattam, hogy hogyan született meg Édesapám és három testvére. :)
Igen kérem, ha várandós az ember lánya, fel kell arra készülnie, hogy minden nőismerőse, rokona a saját példáját meséli el, néha bizony nem is egyszer. De ez jó dolog! :)

Hát ennyi kedves Csajos család! Várjuk együtt az én Bencémet!!!