Hát még mindig itthon és még mindig egyben. :( Pedig én tényleg azt hittem, hogy ezen a hétvégén tuti meglesz az én kisszerelmem! De hát már most nem fogad nekem szót, mi lesz velünk később? Pénteken éjjel átmentem a gyerekszobába aludni, mert az én szerelmem annyira horkolt (ez egyébként nem jellemző rá), hogy egyszerűen nem bírtam aludni tőle. Szóval átmentem a szobába és magamban beszélgettem az én csodaszép kisfiammal. Mondja meg Ő, mikor fog megszületni. Soroltam a napokat először azt hiszem előrefele, tehát 11-étől kezdtem. A 14-es számnál megmozdult. Hozzá kell tennem, hogy előtte meg utána sem mozgott, azt hittem aludt. Szóval a 14-esnél megmozdult. Gondoltam, lehet, hogy véletlen, így 25-étől visszafelé is soroltam a számokat. És láss csodát, megint a 14-es számnál mozdult meg. Hát jó kisfiam. Ha ezt akarod... Mi szeretettel várunk! Természetesen hajnalban visszatértem a hitvesi ágyunkba, mert hát hol van az ember lánya a legnagyobb boldogságban és biztonságban, ha nem a hőn szeretett férfiú egyenletes szuszogása mellett!!!! :)
Szóval visszatértem és még egyszer megkérdeztem a kisfiamat. Megint a 14-es számnál mozdult meg! Hihetelen, igaz? De remélem, nem csak próbára tesz, hanem tényleg megszületik kedden.

Szorítsatok nekem!!!!!!!